Az a 25 dolcsi…
avagy Flame és Cass megölik egymást érte.

A 2órás próba után visszamentem szobámba és elkezdtem egy új dalon dolgozni. Geo bejött a szobámba, felugrott az ágyamra és lefeküdt. Gitárom még elég jó állapotba volt ahhoz képest, ami az úton történt vele…ugyanis Cass kicsit megúsztatta. Majd szívbajt kaptam tőle! Ez is csak Cass lehet!
Az egész úgy történt, hogy Cassadee vidáman egyensúlyozgatott a csónakban a gitárommal… Én persze vonyítottam a félelemtől, hátha a vízben landol. Hiába szóltunk rá, hogy ez hülye ötlet ő azért is léggitározott, meg a többi hülyeség, és erre egy hírtelen döccenésnél a gitárom tokostul együtt a vízben kötött ki. A következő tettem az volt, hogy Cassadee-t utána löktem. Szerencsére az én drága gitáromnak nem lett semmi baja. Cassadee meg csak vizes lett… de amit utána kapott azt nem tette zsebre!

Tovább folytattam az írást, Geo meg egy-egy félre sikerült hangnál felkapta a fejét.

- Bocs! Nem lehet minden tökéletes! - morogtam magam elé

Na persze, minden nem lehet tökéletes, mert ha minden tökéletes lenne, akkor én sem egy ilyen házban lennék.
De aznap semmi új nem jutott eszembe… próbálkoztam, de semmi. Mikor az órámra pillantottam este kilencet mutatott. Úristen! Így elszórakoztam az időt? És hol vannak a lányok? Rém fura, hogy eddig nem halottam a hangjukat!
Fogtam magam és kiosontam a szobából, mivel Geo már javában horpasztott avagy aludt. A nappaliban találtam meg őket épp tv-ztek.

-Na, végre kidugtad az orrodat? - kérdezte vigyorogva Cass

-Aha, Geo bealudt. – feleltem

-Akkor nem te horkoltál? Már azt hittük, te alszol ilyen jól. - kapcsolódott be Fallme

-Nekem nem ilyen jó az ALVÓKÁM…

-Az is igaz. - mondta Cass

-És mi jó van most a tv-ben? - kérdeztem unott hangon

-Semmi jó.. – kattogtatott a csatornák közt Fallme és akkor hirtelen megállt és mi ledermedtünk. - Ugye ez az?!

-Azáám! - bólogattunk Cassal

-A FALL OUT BOY koncertje! - törtünk ki örömünkben,

Mindannyian elnémultunk és néztünk a fiúkat, hogy ma mit produkálnak, és akkor előjött Pete egy rikító sárga naciban. Na, ott nekünk nyírtak, ott aztán kitört a hahota és Fallmet ugrattuk, hogy pici Pete-nek el kéne egy kis divattanácsadás.

-Hey Fallme! Pici PETE eltévesztette a gatyát. - kuncogott Cass

- Fallme nem mondtad neki, hogy mit vegyen fel?! EZ nem a te nacid? - vigyorogtam Fallmera

- Fogjátok be! - dünnyögte és hozzánk vágott egy-egy párnát, és akkr kijött Jake az új gitárosuk. - Na Flame azt hiszem a te Jaked is eltévesztette a stílust. ROCK helyett retro? HÁT ez…fanfiscon.

- NA NE! PATRICK? Ez még roszzab. - mondta Cass

- Na, jó vége ezt nem bírom! Elkelne nekik egy divatszaki. -  motyogtam összeszűkült szemmel. - Ez borzalmas! Hogy tudnak így színpadra lépni? ÚGY néznek, ki mint egy csapat elmeroggyant, aki most szabadult a diliházból és megküldtek egy hatalmas adag divatellenes tablettával! - morgolódtam

- Valahogy úgy... DE pont ettől a FOB!

- Persze, persze Fallme FOB, de akkor is kell nekik egy normális ruhatervező! - okosította Fallmet Cassade

És végre következett a várva várt dal! THANKS FOR MEMORIS! Ez volt a kedvenc dalunk! Torkunk szakadtából mi is üvölteni kezdtük a dalt, egyszerűen megunhatatlan. Az úton is vagy százszor lejátszottuk mégsem untuk meg.

- Hé, lányok! Mi lenne, ha adnánk egy rögtönzött koncertet? Akkor szednénk be egy kis pénzt is. - dobta fel ötletét Cass

- Remek ötlet! – örvendeztem

- Aha… csak hát mégis hol? És egyáltalán melyik számmal? – kérdezte Fallme

- Jaj! Ne izélj már! Menet közben kitaláljuk! – nyugtatta

- Naa, Fallme anyu! Tudom, hogy beadod a derekad! – nyöszörgött Cass

Ekkor kiskutya szemekkel ránéztünk Fallme-re, és szánkat legörbítettük.

-Na, jó! Nyertetek! – nyögte és hozzánk vágott egy párnát

-Kérem a pénzem! – kiáltotta Cassade, meglepve néztünk rá

-Milyen pénzed és minek? – meredtem rá

-Ne mond, hogy nem emlékszel…

-Na, jó emlékszem.

-Tényleg? – vigyorgott Cass

-Nem.

-Akkor minek mondtad? – morgott Cass

-Mert azt kérted, hogy mondjam! – feleltem

-Á, te! – és rám vetette magát

S a párnák csapódtak nekem sorban, de én sem hagytam magam… amint tudtam vissza egy párnát. Fallme is beszállt a buliba, mint mindig. :P
Majd Cass-al rávetettük magunkat Fallme-re.

-Ez nem ér! Ketten egy ellen! Csalók! – ordibálta

-Ez a jó ebben! – nevetett Cass, és elkezdtük Fallme-t csikizni

Őrült ordítás hallatszott a házban… komolyan, ha szomszédjaink lennének biztos őrültnek tartottak volna minket. De hála istennek, ez a veszély nem fenyegetett minket. Így aztán össze-vissza gyilkolászhattuk egymást.

-Na, jó! Megadom magam! Csak hagyjátok abba! – kiáltott fel Fallme

-Ennyivel nem úszod meg! – kacagtam fel – Ettől jobban ismersz minket!

-Mi akartok? Ki vele!

-Cass? – néztem rá jelentőség teljesen

-Hm… fejenként 50-50 dolcsit és 3 heti házimunkát. – mondta

-Azt leshetitek! – vágta rá Fallme

-Flame! – szólt Cass, és én egyenesen a talpáért nyúltam és csikizni kezdtem

-Ne! Mindent csak ne! – kiáltotta, és szabadulni próbált tőlünk – 20dolcsi és 1heti házimunka!

-Na, ne szórakozz velünk! – kiáltottam fel – 49 és 2ésfél heti házimunka

-Áll az alku! – sikoltott fel, mert Cass ujjai a bordái közé furakodtak

-Cass, azt hiszem nyertünk 49 dollárt fejenként! – nevettem, és kivettem Fallme kezéből a 98 dollárt és elosztottam Cass és köztem.

-Így kell pénzt keresni, kb 5 perc alatt, és még nem is dolgoztam! Ebből aztán meg lehetne élni. – kacarászott

-Csak ne nagyon szokjatok hozzá! – morgott Fallme

-Jól van, na! Tudod, hogy azért szeretünk, nővérkém. – böktem meg

-Mert ha te nem lennél, mi kallódó tehetségek lennénk világban. – folytatta Cass

-Egoizmus… - morogtam

-Khm… na igen. A jó öreg Cass. – vigyorgott Fallme

-Hé! Nem is vagyok öreg! – na, igen Cass-t rosszul érintette, ha a korával játszadozunk…

-Annyira…- ugrattam – Csak, mint az országút

-Jól van pelusos! Te inkább ne szól! – húzta fel az orrát

-Kikérem magamnak! Pelusos! Még mit nem. – felkeltem és elindultam a konyha irányába

-Nem úgy gondolta…- mentette Cass bőrét Fallme

-Na persze! – duzzogtam, és szinte megjátszottam kíváncsi voltam mi sül ki ebből, és csúnyán néztem Cass-ra. Megforgatta szemeit majd nagyot sóhajtott.

-Mivel engesztelhetnélek ki? – kérdezte két sóhajtás között

-25 dolcsival. – mondtam fél várról, s játszottam a sértődöttet

-Tied… - felelte majd átnyújtotta nekem.

-Na, látod! Így kell pénzt keresni! – röhögtem, látni kellett volna Cass arcát, az a méreg…

-Te kis, kis kis… nincsen rá szó! Ide azzal a pénzel! – ugrott utánam

-Azt lesheted! – elkezdtem a konyha irányába futni – Különben is jöttél volna ezzela pénzel! A gitárom miatt!

Cassadee futott utánam őrjöngve, tisztára, mint egy horror filmben, a lány fut az életéért, mert a gyilkos üldözi. Az asztalhoz érve, én az egyik oldalra álltam míg Cass a másikra, és kapkodva nyúlt utánam. Én meg néha-néha nyelvemet öltöttem rá, így gúnyolódva bénaságán.
Fallme az ajtóban állt és csak kuncogni tudott csak. Ekkor Cassadee felugrott az asztalra, én meg ijedségembe hőköltem hátra, míg a mosogatónak ütköztem.

-Most aztán megvagy! – vicsorgott rám

-Csak hiszed! – feleltem, majd elkezdtem futni az emelet felé

Ekkor halottunk, hogy az ajtón csengetnek, mi mit sem törődve futottunk tovább. Fallme a tv elé térdepelt, és nézte. Mi pedig a kanapé körül fogócskáztunk. De a csengő csak tovább csengett.

-Nyisd már ki az ajtót! – szólt Cass Fallme-re

-Miért nem nyitod ki te?

-Mert éppen Flame-t akarom meggyilkolni!

-Á, ne! Kérlek, légyszi csak ezt ne! Kíméld meg magad egy újabb érzelmi csalódástól! – mondtam gúnyolódva

- Gyere ide te! – ordította magán kívül

Fallme elindult az ajtó irányába, hogy ajtót nyisson. Én az emeletre futottam Cassal a nyomomban. A szobám felé rohantam, még épp időben vágtam be magam után az ajtót, mielőtt Cass elért volna. Bezártam az ajtót, és hagytam Cass had őrjöngjön.