A l�[sz�rzet]sz�nei

A l� sz�r�nek sz�ne att�l f�gg, hogy b�re mennyi pigmentet, vagyis term�szetes fest�kanyagot tartalmaz. Szinte minden l�nak �s p�ninak s�t�t a b�re, kiv�ve a feh�r jegyek hely�n, p�ld�ul a fejen vagy a l�bv�geken, ahol a b�r r�zsasz�n�, eg�sz test�k�n. �ltal�ban amit feh�r l�nak mondunk, az val�j�ban sz�rke. Ezeknek is s�t�t a b�re, ami azonban csak az orrt�j�kon l�tszik.

• Alapsz�nek: fekete, pej, s�rga �s fak�
• Kevert sz�nek: deres, sz�rke �s tarka

A korral a lovak sz�ne is v�ltozni szokott. A sz�rke lovak s�t�t sz�n�nek sz�letnek, majd egyre t�bb feh�r sz�rsz�luk n�, �s id�vel eg�szen feh�rnek t�nnek. Egyes sz�rk�k sz�r�ben id�s korukra s�t�t, �ltal�ban barna pettyek jelennek meg. Az ilyen lovat legyes sz�rk�nek nevezz�k. A fekete a pej �s a s�rga sz�n� lovakn�l is el�fordul, hogy a sz�rzet�kben,s�r�ny�kben �s farkukban �sz sz�lak jelennek meg.

Alapsz�nek

Fekete:

• A fed�sz�re fekete,s�r�ny�vel �s fark�val egy�tt.
• Ny�ri fekete: a fejen, a hason �s a horpaszon a sz�rzet s�t�tbarna, a hossz�sz�r�k (s�r�ny, farok) feket�k.

Pej:

• Sima pej: test�n a sz�rzet a barna k�l�nb�z� �rnyalata, a s�r�ny, a farok �s a l�bv�gek feket�k.
• Vil�gos pej: sz�re vil�gosbarna, s�rg�s �rnyalat�.
• S�t�tpej: sz�re eg�sz s�t�tbarna, a has alj�n vil�gosabb �rnyalat�.
• Gesztenye pej: v�r�ses �rnyalat� barna sz�rzet, a hossz�sz�r�k �s a l�bv�gek feket�k

S�rga:

• Sok �rnyalata van. A farok, a s�r�ny lehet s�t�tebb vagy vil�gosabb.
• M�js�rga: a l� sz�ne s�t�t gesztenyebarna, a s�r�nye �s a farkra sz�ke.
• Ez�st: a m�js�rga m�sik elnevez�se.

Fak�:

• Aranyfak�: a l� vil�goss�rga fed�sz�rzet�n el�villannak a feh�r sz�rsz�lak.
• Eg�rfak�: a l� sz�re s�t�tsz�rke, s�r�nye �s farka fekete.
• Izabellafak�: aranysz�n� sz�r, feh�r s�r�nnyel �s farokkal.
• Zsufafak�: s�t�tebb s�rga fed�sz�rzet mint az aranyfak�n�l, fekete s�r�nnyel-farokkal-l�bv�gekkel.
  

Kevert sz�nek

Deres:

• V�rcsederes: s�rga fed�sz�rbe feh�r sz�rsz�lak keverednek.
• Pejderes: barna fed�sz�rbe feh�r sz�rsz�lak keverednek.
• Vasderes: a sz�rke fed�sz�rzetbe feh�r sz�rsz�lak keverednek.
• Alm�sderes: a feh�r sz�n� sz�r�n kerek sz�rk�s foltokat form�z a sz�r sz�ne.

Sz�rke: A feh�r sz�r� lovakat h�vj�k sz�rk�nek, mert csik�korukban sz�rk�n sz�letnek �s ut�na vil�gosodnak ki, de b�r�k sz�rke marad. Az igazi feh�r lovat alb�n�nak h�vj�k, �k feh�ren sz�letnek �s b�r�k r�zsasz�n - szem�k �ltal�ban cs�kaszem.

• Szepl�s- vagy legyessz�rke: vil�gossz�rke alapon s�t�t, �ltal�ban barna pettyes.
• Alm�ssz�rke: sz�r�ben fekete �s feh�r k�r alak� foltok vannak.
• Ac�lsz�rke: a l� fekete fed�sz�rzet�n �t el�villannak a feh�r sz�rsz�lak.

Tarka:

• S�rgatarka: feh�r sz�r alapon s�rga foltok
• Feketetarka: feh�r sz�r alapon fekete foltok
• P�rductarka: a l� feh�r sz�r�t barna vagy fekete foltok tark�tj�k.
• Pejtarka: feh�r sz�r alapon pej foltok

Jegyek

Szemsz�nek

A lovak szemsz�n�t, ugyan�gy, mint a sz�rzet�k�t, a pigment mennyis�ge hat�rozza meg. T�bbs�g�kben - mivel a b�r�k s�t�t - barna szem�ek. El�fordulnak vil�gos szem�ek is az alb�n�k �s n�ha a tarka lovak eset�ben. Az appaloosa fajt�j�nak pedig mindig kil�tszik a szeme feh�rje. L�tezik az �gynevezett "cs�kaszem", amikor a norm�lis szemsz�nhez k�kes-feh�res alakzat t�rsul.

• Barna szem: az �risz s�t�tbarna, az �riszt k�r�lvev� szemfeh�rje pedig csak akkor l�tszik ki, ha a l� ijedt vagy valami�rt haragos.
• Vil�gos szem: lehet vil�gosk�k vagy piros. A vil�gos sz�n nem befoly�solja a l� l�t�s�t. A vil�gosk�k vagy a piros szem� lovat cs�kaszem�nek, illetve emberszem�nek h�vj�k.

Pata sz�nek

A lovak pat�j�nak, vagyis a szarunak a sz�ne �sszef�gg a pata f�l�tt lev� sz�rzet sz�n�vel. A s�t�t sz�r� l�bakon a pata is s�t�t, palasz�rke sz�n�. A kesely l�bon a pata vil�gos, viaszs�rga sz�n�, amit viaszolt pat�nak neveznek. Az is el�fordul, hogy egy l�nak k�l�nb�z� sz�n� pat�i vannak - ezt s�volt viaszolt pat�nak h�vj�k. Sokak szerint, min�l vil�gosabb a pata sz�ne, ann�l gyeng�bb, de �llatorvosi tanulm�nyok ezt nem er�s�tik meg.